|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Marcy, Kaptur 2004. május 13.Amerikai képviselők a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgetik a washingtoni képviselőházban – tájékoztatott a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány). A restitúciót szorgalmazó javaslatot Tom Tancredo coloradói republikánus képviselő terjesztette be, a társkezdeményezők Christopher Smith New Jersey-i republikánus, valamint Marcy Kaptur és Timothy Ryan ohiói demokrata képviselők. A határozati javaslat felszólítja Romániát azoknak az ingatlanoknak a méltányos és gyors ütemű visszaszolgáltatására, amelyeket a kommunizmus idején koboztak el a történelmi magyar egyházaktól, a görög katolikus egyháztól, a zsidó közösségtől és más vallási közösségektől. A volt kommunista országok közül Románia sereghajtó a jogtalanul elvett tulajdonok visszaadásának végrehajtásában, eddig az érintett egyházak jogos tulajdonuk mintegy öt százalékát vehették csak birtokukba. A „román kormány a jelek szerint vonakodó” a kérdés megnyugtató rendezésében, olvasható a határozatban. A dokumentum felszólította Romániát az aláírt nemzetközi szerződések, valamint az egyházak alkotmányos jogainak tiszteletben tartására. /Washingtonban sürgetik a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2014. május 23.Tőkés kitüntetése: amerikai képviselők Kerry külügyminiszter közbenjárását kértékKözös levélben kérte John Kerry amerikai külügyminisztertől a szövetségi képviselőház nyolc tagja, hogy járjon közbe a román elnöknél Tőkés László ügyében, és közölje a román kormánnyal: az Egyesült Államok figyelemmel fogja kísérni a Székely Mikó Református Kollégium tulajdonjogának, valamint az egyházi ingatlanok és a vallási kisebbségek jogainak ügyét. A csütörtökön elküldött levél aláírói között van Andy Harris és Dave Joyce a képviselőházi magyar caucus republikánus, valamint Marcy Kaptur, a testület demokrata társelnöke, Mike Coffman, Steve Stivers és David Webster republikánus, valamint Jim McDermott demokrata párti képviselő, és Chris Smith, a szövetségi alsóház globális emberi jogi albizottságának republikánus elnöke, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke. A képviselők arra kérték az amerikai diplomácia vezetőjét, hogy a román kormánynál, különösen Traian Băsescu elnöknél szorgalmazza Tőkés László Románia Csillaga érdemrendjének meghagyását és az ügyben március 24-én megtartott szenátusi szavazás elutasítását, amely „alapvetően megszüntetné a szólás szabadságát". A politikusok szerint Kerry fellépése azt tükrözné, hogy kész kiállni a szabadság és demokrácia, valamint Romániának a transzatlanti közösség iránti elkötelezettsége mellett. A legmagasabb román polgári kitüntetésről rendelkező bizottság 2013 novemberében megszavazta: sürgetni fogja a román elnököt, hogy vonja vissza a Ceaușescu rendszere elleni román felkelés hősének érdemrendjét – emlékeztetnek a levél írói, hozzátéve, hogy e bizottság tagjai között van Constatntin Degeratu tábornok, aki Ceaușescu szövetségese volt és állítólag egyike azon katonai vezetőknek, akik 26, az 1989 decemberi felkelés idején Kolozsváron elhunyt polgári személy haláláért felelősek. Kitértek arra is, hogy Tőkés László püspök, aki az Európai Parlament tagja és volt alelnöke, más elismerések mellett 2009-ben megkapta az amerikai kongresszus által megalapított a Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány által odaítélt Truman-Reagan Szabadságérmet. A képviselők hangsúlyozták, hogy Tőkés László az őt érő személyes fenyegetések és hatalmas politikai nyomás ellenére is folytatja a harcot az emberi jogokért. Hangot adtak véleményüknek, hogy az ellen irányuló hivatalos támadás célja történelmi örökségének és erkölcsi tekintélyének aláásása, ami nem más, „mint egy cinikus trükk, amelyet nagyon komolyan kell venni”. „Romániában kockán forog annak a Tőkés püspöknek a lelkiismereti, vallás- és szólásszabadsághoz való joga, akit széles körben az antikommunizmus, az átláthatóság, az emberi és a kisebbségi jogok bajnokának tartanak” – írták a képviselők, rámutatva, hogy a közép- és kelet-európai diktatúrák negyedszázada a Tőkéshez hasonló személyek bátorságának és elkötelezettségének köszönhetően buktak meg. Megemlítették azt is, hogy a püspök 2013 júliusában azt sürgette Magyarország miniszterelnökétől, vegyen fontolóra egy olyan támogató megoldást a romániai másfél milliós magyarság érdekében, amely a Dél-Tirol ügyében létrejött osztrák–olasz kompromisszumhoz hasonlít. Ez engedélyezi a széleskörű önigazgatást, sokfelé modellként tekintik az etnikumok közi viták megoldására és a nyelvi kisebbségek védelmére. Ezt a román szenátus többségi szavazással „alkotmányellenes” magatartásnak bélyegezte, ami az amerikai politikusok szerint az intoleráns légkör erősödésének jele, egyben szándékos kísérlet az etnikumok közötti nézeteltérés szítására. A nyolc képviselő azt is kérte Kerrytől, az Egyesült Államok jelezze a román félnek, hogy figyelemmel fogja kísérni a Székely Mikó Református Kollégium tulajdonjogának kérdését, valamint a Markó Attiláék ellen május 29-re kitűzött tárgyalást. Reményüket fejezték ki, hogy az amerikai külügyminiszter az Egyesült Államok nevében sürgetni fogja az egyházi javak régóta esedékes visszaszolgáltatását és a vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. A képviselők jelezték azt is: tájékoztatást várnak az általuk kifogásolt ügyekben elért haladásról. MTI. Székelyhon.ro 2015. május 30.Washingtoni tárgyalás-sorozatot szervez az RMDSZ elnökének a HHRFAmerikai kongresszusi képviselőket, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőket, emberi jogi és vallásügyi szakértőket, valamint az amerikai magyar közösség tagjait tájékoztatja június 2-5. között a másfél milliós erdélyi magyar közösséget ért jogsértésekről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kelemen Hunor által vezetett delegációja,amely a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) meghívására látogat Washingtonba. A HHRF, amely május 8-án ünnepelte fennállása 39. évfordulóját, hónapok óta dolgozik azon, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásáért 3 éves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, majd további két restitúciós ügyben alaptalanul meghurcolt Markó Attila számára lehetőséget biztosítson az Egyesült Államokban arra, hogy ismertesse a romániai restitúciós folyamat útjába gördített akadályokat. Az előkészített látogatást azért kellett elhalasztani, mert időközben a román hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Markó Attila ellen. Ezt követően született az a döntés, hogy az RMDSZ elnöke személyesen mutassa be a romániai magyar közösség égető problémáit. A tárgyalások során tájékoztatják az amerikai partnereket a romániai visszaszolgáltatási folyamat fonákságairól, a jogállamiságot ért támadásokról, a korrupcióellenes harc égisze alatt elkövetett visszaélésekről, a román kormány gazdasági és politikai döntéseiről, a regionális biztonságpolitika kihívásairól, valamint az amerikai-román biztonságpolitikai, energetikai és befektetési együttműködés jövőjéről. A washingtoni Kongresszus amerikai-magyar érdekcsoportjának (Hungarian-American Caucus) két társelnöke – Andy Harris és Marcy Kaptur kongresszusi képviselők – személyesen hívták meg Kelemen Hunor RMDSZ- elnököt és munkatársait. Az amerikai törvényhozók számára több tájékoztatót is tartanak, az erdélyi delegációt meghívták a Tom Lantos Emberjogi Bizottsághoz és a külügyi bizottság európai és eurázsiai albizottságához is; mindkét alkalommal videóközvetítéssel bekapcsolják Markó Attilát is. Magyarország washingtoni nagykövetsége fogadja be azt a nyilvános eseményt, amelyen az amerikai fővárosban és környékén élő magyarok első kézből kaphatnak tájékoztatást az erdélyi magyar közösség helyzetéről. Mint ismeretes, pontosan 10 éve, 2005-ben a washingtoni Kongresszus egyhangúlag elfogadott határozatban (H.Res. 191) sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. A Mikó-ügy kirobbanása óta pedig kongresszusi képviselők tucatjai kérték John Kerry amerikai külügyminisztertől, hogy lépjen fel az igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Válaszában az amerikai diplomácia "kulcsfontosságúnak" nevezte a restitúció kérdését, és jelezte, hogy a State Department "rajta tartja a szemét a fejleményeken". Népújság (Marosvásárhely) 2015. június 3.Washington fellépését sürgette Kelemen a restitúció ügyébenA romániai visszaszolgáltatási folyamat fonákságairól, a jogállamiságot ért támadásokról, a korrupcióellenes harc égisze alatt elkövetett visszaélésekről tájékoztatott washingtoni útján amerikai döntéshozókat Kelemen Hunor szövetségi elnök. Romániában jelenleg stagnál az ingatlan-visszaszolgáltatás folyamata, vannak jelek a burkolt államosítási szándékra, közben pedig a magyar közösség szimbólumhasználatát is korlátozzák, jogos kisebbségi törekvéseit pedig az ország közbiztonsági stratégiájában a veszélyforrások közé sorolták – tájékoztatta Kelemen Hunor szövetségi elnök Washingtonban tett látogatása első napján, kedden Hoyt Yee-t, az USA külügyminisztériumának európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkárát. Ezt megelőzően az RMDSZ küldöttségét Heather Conley, a Nemzetközi Stratégiai Kutatóközpont (CSIS) európai programigazgatója fogadta, majd a szövetség politikusai – az RMDSZ elnöke mellett Tánczos Barna szenátor, frakcióvezető-helyettes és Vincze Lóránt külügyi titkár, FUEN-alelnök – az amerikai kongresszus magyar frakcióközi csoportjának társelnökeivel is találkoztak. A háromnapos látogatás szervezője a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF), célja pedig az, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete tájékoztassa amerikai partnereit a romániai visszaszolgáltatási folyamat fonákságairól, a jogállamiságot ért támadásokról, a korrupcióellenes harc égisze alatt elkövetett visszaélésekről, a román kormány gazdasági és politikai döntéseiről, a regionális biztonságpolitika kihívásairól, valamint az amerikai-román biztonságpolitikai, energetikai és befektetési együttműködés jövőjéről. Visszafordítható folyamatok Heather Conley, a CSIC első alelnöke, európai programigazgatója az RMDSZ küldöttségével való találkozóján azt mondta: a demokrácia állandó munkát igénylő konstrukció, de azt is tapasztalják, hogy a fejlődési folyamat visszafordítható. „Azt gondoltuk, hogy a 2007-es uniós csatlakozás után a közép-kelet-európai államok elindulnak a helyes úton, hogy megerősödik a demokrácia és a jogállam, hogy nagy baj már nem történhet. Sajnos, a napi valóság felülírja az akkori optimizmusunkat” – jelentette ki az egykori helyettes külügyi titkár. Hozzátette: a Romániával kötött stratégiai partnerséget három pillérre építették – a biztonságra, a gazdaságra és a demokratikus értékekre –, azonban ezekből mára csak a biztonságpolitikai együttműködés áll szilárd alapokon. „A válság kedvezőtlenül érintette a gazdasági együttműködést, és csökkent az Egyesült Államok szerepe a demokrácia megerősítésében is” – vélte Conley, aki szerint az USA-nak ismét szerepet kell vállalnia ilyen téren, annál is inkább, hogy a két ország stratégiai partnerségének a demokrácia az alapfeltétele, közös értéke. „Erős demokrácia pedig nem létezhet az alapvető emberi és kisebbségi jogok érvényesítése nélkül” – hangsúlyozta. A Mikó és Markó Attila ügye is szóba került A washingtoni látogatás második találkozóján Kelemen Hunor arról is beszélt, hogy a Mikó-ügy és a visszaszolgáltatási törvény alkalmazása miatt elítélt Markó Attila ügye csupán a kezdetét jelzi egy veszélyes visszarendeződési folyamatnak, a korrupcióellenes harc leple alatt elkezdődött visszaállamosításnak. Mindehhez pedig társulnak egyéb, a magyar közösséget ért sérelmek a szimbólumhasználatot, illetve törekvései jogosságát és békés jellegét illetően. „Az Amerikai Egyesült Államok és Románia közötti stratégiai partnerségnek nemcsak biztonságpolitikai vonatkozásai vannak, hanem ki kell terjednie a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartására és alkalmazására, a demokratikus intézményrendszer megerősítésére is. Ezért úgy gondoljuk, hogy az USA-nak továbbra is kiemelt figyelemmel kell követnie, mi történik Romániában” – hangsúlyozta Kelemen Hunor a Hoyt Yee helyettes külügyi államtitkárral való találkozóján. Az amerikai diplomata ennek kapcsán kijelentette: az USA továbbra is figyelemmel követi a romániai történéseket, és fontosnak tekinti, hogy a visszaszolgáltatásra vonatkozó törvényes előírásokat haladéktalanul alkalmazzák. Levél John Kerrynek Andy Harris, Maryland állam republikánus képviselője, illetve Marcy Kaptur, Ohio állam demokrata képviselője – az amerikai kongresszus magyar frakcióközi csoportjának két társelnöke – is fogadta az RMDSZ küldöttségét. A csoporthoz tartozó politikusok tavaly a Mikó-ügy kapcsán levelet fogalmaztak meg John Kerry külügyminiszternek, amelyhez több tucat kongresszusi képviselő csatlakozott. Ezt a figyelmet és támogatást köszönte meg Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, akit a csoport társelnökei arról biztosítottak: az amerikai külügynek címzett újabb megkeresést terveznek azért, hogy a kétoldali megbeszélések napirendjére ismét felkerüljön a romániai ingatlan-visszaszolgáltatás ügye. Székelyhon.ro 2015. június 15.ROMÁNIAI EGYHÁZI INGATLANOK: 90 NAPON BELÜL VÁLASZT VÁR A WASHINGTONI KONGRESSZUS A ROMÁN KORMÁNY ÉS A STATE DEPARTMENT ÁLTAL TETT LÉPÉSEKRŐLPrecedens értékű döntést hozott az amerikai Kongresszus költségvetési bizottsága a romániai egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében. 2015. június 11-én, csütörtökön – az RMDSZ-küldöttség washingtoni látogatása után egy héttel – elfogadta azt a módosító indítványt, amely beiktatja a külügyminisztériumi költségvetési törvényébe a romániai egyházi ingatlanok restitúciójának ügyét. Az amerikai törvényhozás magyar frakcióközi csoportjának (Hungarian-American Caucus) két társelnöke – Marcy Kaptur és Andy Harris – által megfogalmazott javaslat felszólítja Románia kormányát és az amerikai külügyminisztériumot, hogy 90 napon belül készítsen jelentést azokról az intézkedésekről, amelyeket az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében tett. A módosító indítványt egyhangúlag elfogadta a kongresszus költségvetési bizottsága. Marcy Kaptur, a kongresszus magyar frakcióközi csoportjának társelnöke a bizottság ülésén személyesen mutatta be a javaslatot. „Andy Harris képviselővel, a magyar frakcióközi csoport társelnökével közösen fogalmaztuk meg aggodalmunkat azzal kapcsolatban, ahogy a román kormány az egyházi restitúció kérdését kezeli. A mi felelősségünk, hogy ebben a kérdésben az emberi jogok és az egyházakat megillető jogok oldalára álljunk, különösképpen olyan országok esetében, amelyek a mai napig nem tudták rendezni a sötét kommunista örökségüket”. Andy Harris republikánus képviselő kollégája mondottait a HHRF megkeresésére azzal egészítette ki, hogy „a külügyminisztériumnak mindent meg kell tennie az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében”. A kongresszusi bizottság döntését megelőzően a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) meghívására június 2-5. között Washingtonba látogatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kelemen Hunor szövetségi elnök által vezetett delegációja. A küldöttség amerikai kongresszusi képviselőket, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőket, emberi jogi és vallásügyi szakértőket valamint a helyi amerikai magyar közösség vezetőit tájékoztatta a másfél milliós erdélyi magyar közösséget ért jogsértésekről. „Az Amerikai Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének nemcsak biztonságpolitikai vonatkozásai vannak, hanem ki kell terjednie a kisebbségi és emberi jogok, a tulajdonjog és jogállami értékek tiszteletben tartására, a demokratikus intézményrendszer megerősítésére is. Ezért úgy gondoljuk, hogy az USA-nak továbbra is kiemelt figyelemmel kell követnie, mi történik Romániában. Belpolitikai intézkedések egész sora bizonyítja azt, hogy az országban a demokrácia 25 év után sem áll biztos alapokon. Az RMDSZ értékelése szerint a Mikó-ügyben született ítélet, a közösségi szimbólumok használatának büntetése, az etnikai követelések közbiztonsági veszélyforrásként való értelmezése nem véletlen. Az állam intézményeire nem nehezedik már nyugati nyomás, nem kell tartaniuk esetleges szankcióktól, így megengedik maguknak, hogy ne tartsák mindig tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság követelményeit” – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a washingtoni tájékoztató látogatáson. „A HHRF négy évtizedes munkája során a Kongresszus első alkalommal sorol magyar közösségi ügyet saját közvetlen érdekei közé, teszi a külügyminisztérium költségvetésének részévé. Döntő tényező, hogy Andy Harris jobboldali republikánus képviselő felkarolta Marcy Kaptur baloldali demokrata képviselő kezdeményezését: a romániai egyházi ingatlanok helyzetének a költségvetési bizottság napirendjére való felterjesztését” – értékelte a pozitív fejleményt Hámos László, a HHRF elnöke. Hozzátette: az új lehetőség egyben felelősséget, összefogást és közös cselekvést jelent: a külügyminisztérium 90 napon elkészülő jelentésének pontos, átfogó képet kell nyújtania az erdélyi történelmi egyházak vissza nem szolgáltatott ingatlanjairól. „A HHRF, akár az elmúlt 39 évben, továbbra is minden eszközét latba vetve, hatékonyan fogja közvetíteni a romániai magyarság jogos igényeit” – fogalmazott a Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke. Mint ismeretes,10 éve, 2005-ben a washingtoni Kongresszus egyhangúlag elfogadott határozatban (H.Res. 191) sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. A Mikó-ügy kirobbanása óta pedig kongresszusi képviselők tucatjai kérték John Kerry külügyminisztertől, hogy lépjen föl az igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Válaszában az amerikai diplomácia „kulcsfontosságúnak” nevezte a restitúció kérdését és jelezte, hogy a külügyminisztérium „figyelemmel követi a fejleményeket”. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) 39 éve dolgozik a Kárpát-medencében kisebbségben élő 2,5 milliós magyarság helyzetének javításán, érdekei nemzetközi érvényesítésén. https://kms.mtva.hu/hir 2016. július 11.Hámos László: fordulat állhat be a restitúció ügyébenMint arról a Maszol is beszámolt, az első ízben megszervezett ReConnect Transylvania program keretében a napokbanErdélyben járt egy nagy csapat amerikai fiatal. Az öt éve zajló ReConnect Hungary programnak és idei erdélyi leágazásának célja megerősíteni a másod-, harmad- és negyedgenerációs amerikai magyar fiatalok magyarságtudatát. A fiatalokat elkísérte Hámos László, a programot megvalósító Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) elnöke is. Őt faggattuk az alapítvány megalakulásáról, annak céljairól. Milyen céllal jött létre az alapítvány? Immár negyven éve annak, hogy alapítványunkat létrehoztuk, 1976-ban. Olyan célból, hogy a Ceausescu-diktatúra növekvő nyomásával szemben ellenállást alakítsunk ki, mert akkoriban Ceausescuról dícshimnuszokat zengtek: az amerikai sajtó és a kormányzati körök is el voltak ájulva attól, hogy milyen különutas, nagyszerű szövetségesünk van Európa keleti térfelén. Amikor elkezdtek érkezni a hírek arról, hogy milyen - nem csak a magyarokat érintő - jogtipró intézkedéseket hoz ez a diktátor, és akkor tömegtüntetések, fizetett újsághirdetések útján ismertettük a valós helyzetet és azt, hogy az Egyesült Államok kormánya – mint amerikait, engem ez mélyen sértett – támogatja ezt a diktatúrát. Amerikai magyarként engem az is sértett még, hogy az erdélyi magyar közösség ellen is intézkedéseket hozott. Ugyanakkor rendkívül felháborított, hogy kormányunk – a kommunista országok közül egyedüliként - a legnagyobb vámkedvezményt nyújtotta Romániának. Ez ellen én 25 egyéni tanúvallomást tettem a kongresszus különböző bizottságai előtt évről évre, dokumentálva. Ez volt akkoriban a HHRF munkájának egyik fő vetülete. A másik az volt, hogy a Helsinki folyamatban, 11 különböző helsinki utókonferencián ismertettük és lobbiztunk amellett, hogy vegyék górcső alá a román állam jogtipró intézkedéseit és tegyenek valamit ellene. Végül 1987-ben az amerikai kormányzat felfüggesztette a Romániának nyújtott vámkedvezményt és így szélesebb nyilvánosságot is kapott a színfalak mögött végzett munkánk. A HHRF amerikai magyarok tömegeit tudta maga mögé állítani, akik egyénileg megkeresték megválasztott képviselőiket és meggyőzték őket, hogy az erdélyi magyarok ügyével foglalkozzanak. Így, lassan-lassan összegyűlt az a kritikus tömeg, amely elhatározta, hogy Ceasusecut ejteni kell. Tiltakoztak a falurombolás ellen is. Hogyan? Számos ilyen akciónk volt, hosszú lenne most felsorolni, de van már egy kötet, amely bemutatja ezt részleteiben. Akkor, 1988-ban 27 világvárosban rendeztünk ugyanazon a napon tömegtüntetéseket és tiltakozásokat a falurombolások ellen. Ez volt az egyik akció, amely nagyon nagy figyelmet kapott az Egyesült Államokban és világszerte is. Egy másik fontos momentum volt, hogy megjelent a Romániából disszidált Ion Mihai Pacepa titkosszolgálati tiszt könyve. Ebben nagyon részletesen leírta mindazokat, amiket mi addig is állítottunk és igazolta állításainkat az amerikai üzleti és külügyi érdekekkel szemben. Nagyon kemény küzdelem volt azokban az években. Aztán jött Romániában a forradalom. Mi történt azután? 1989 után sikerült végre a panaszpolitika mellé pozitív irányú törekvéseket is tenni. Ilyen például a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatása, amely részére az évek során több mint negyedmillió dollár értékű adományt – pénzt és felszereléseket – gyűjtöttünk. Továbbra is foglalkozunk azzal, hogy Romániában van 2140 olyan egyházi ingatlan – iskolák, árvaházak, kórházak, stb. – amik mind-mind a civil társadalom alappillérei voltak Erdély-szerte, amiket a kommunizmus alatt egy tollvonással elkoboztak és a mai napig is csak töredékét juttatták vissza az illetékes tulajdonosokhoz. Ezzel kapcsolatban több mint egy évtizede folytatunk egy kemény küzdelmet, amelyet Lantos Tamás, most már elhunyt amerikai képviselő kezdeményezett, aki annak idején a kongresszus külügyi bizottságának volt az elnöke. Egy határozatot szavazott meg a Kongresszus, hogy ezeknek az ingatlanoknak a visszaszolgáltatását gyorsított ütemben kell végrehajtani. De nemhogy gyorsítottak volna az ütemen, hanem pont fordítva, lelassult a folyamat. Az elmúlt hetekben Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének sikerült Washingtonban a visszaesésekről tájékoztatni a kongresszust. Előtte az RMDSZ vezetősége, Kelemen Hunorral az élen, a kongresszusban és a külminisztériumban ismertette a fogyatékosságokat. És itt egy nagyon érdekes fordulat állt be: az amerikai kongresszus költségvetési bizottságának két vezető személyisége, a jobboldali Andy Harris (a Kongresszus egyetlen magyar származású tagja – szerk. megj.) és a nagyon baloldali Marcy Kaptur közösen adtott le egy olyan határozatot, – amit elfogadott az egész kongresszus, – hogy a külügyminisztérium költségvetéséhez kötik azt, hogy Romániában milyen mértékben zajlik, vagy nem, ezeknek a tulajdonoknak a visszaszolgáltatása. Ez a fejlemény meglepte a külügyminisztériumot is, hiszem most már saját érdeke, hogy tegyen is valamit a tényleges restitúcióért. Ennek nyomán, nem arrogánsan, nem erőszakos módon, hanem tájékoztatóan mutatta be Kató Béla a mai állapotokat. Nagyon remélem, nem kell újabb negyven évet várnunk, hogy ez be is következzen. Gyakorlatilag ez mit jelent? A teljes körű visszaszolgáltatását azoknak az ingatlanoknak, amelyek – sok helyen persze, már romos állapotban vannak – lehetővé tennék, hogy a történelmi magyar egyházak elláthassák hivatásukat. A Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a Gyulafehérvári Batthyaneum kulcspéldái annak, hogy a román állam továbbra se akarja visszaadni az épületeket jogos tulajdonosoknak. A román állam mindenféle kitérő manőverekkel arra törekszik, hogy megakadályozza a visszaszolgáltatást. Washingtonban is jól ismert Markó Attila meghurcolása, akit börtönre ítéltek jogellenes módon, pont őt, aki a törvény betűjét tiszteletben tartotta és közreműködött az elkobzott Sepsiszentgyörgyi ingatlan visszaszolgáltatásához. Mi azért dolgozunk, hogy ezek a visszásságok megszűnjenek. A magántulajdonhoz való jog Amerikában szent és sérthetetlen, ezt a washingtoni döntéshozók feltételek nélkül támogatják. Megpróbálnak tehát nyomást gyakorolni Romániára? A washingtoni Külügyminisztérium az itteni nagykövetség útján személyes kapcsolatban áll a román miniszterelnökkel és olyan tárgyalás zajlik közöttük, amire én nem vagyok hivatott, hogy elmondjam, pontosan milyen. Ebben igenis kell előrehaladás, amennyiben az Egyesült Államok barátságát és stratégiai partnerségét továbbra is igényli Románia. Ha nem történnek meg a külügyminisztrium részéről ezek a lépések, akkor ott van a kongresszus, amely szorítja a külügyet. A kongresszus megválasztott képviselői, akkor is, ha halvány kötődésük sincs a konkrét témához, viszont szavazópolgáraik kérik tőlük, fel fognak lépni. A HHRF 40 éve ebből az alapfelvetésből kiindulva végzi munkáját. maszol.ro 2016. július 15.Washington támogatását kérik (Egyházi javak visszaszolgáltatása)A romániai államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának újraindításához kért támogatást amerikai kongresszusi küldöttektől Washingtonban az RMDSZ küldöttsége. A kongresszus több befolyásos tagja a visszaszolgáltatási ügyek megoldása melletti elkötelezettségéről biztosította a szövetség küldöttségét. Korodi Attila parlamenti képviselő és Vincze Lóránt külügyi titkár, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) szervezésében kongresszusi küldöttek irodáit tájékoztatta az immár több éve megrekedt romániai egyházi és közösségi ingatlan-visszaszolgáltatási folyamat fejleményeiről. Beszámolójukban rámutattak: a visszaszolgáltatási folyamat teljesen leállt, az illetékes bizottság rendre a magyar történelmi egyházak ellen hoz döntéseket, a református egyháztól ismét elvették a már visszaszolgáltatott Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot, a restitúciós bizottság tagjait börtönre ítélték, és egy másik szimbolikus jelentőségű ingatlan, a római katolikus egyháztól elvett Gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatását is elutasították. Vincze Lóránt szerint a román állam igyekszik minimalizálni az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében tapasztalható lemAradást, miközben ideálisnak mutatja be a kisebbségek romániai helyzetét. „Arra kérjük amerikai partnereinket, hogy a stratégiai, geopolitikai és katonai partnerségen túl kérjék számon Románián kötelezettségeinek betartását, és kövessék szoros figyelemmel a kisebbségi helyzet alakulását. Az amerikai kongresszus tavaly a költségvetési törvényben is kérte a romániai ingatlan-visszaszolgáltatás felgyorsítását, az abban foglaltaknak most a washingtoni külügyminisztériumnak kell érvényt szereznie a kétoldalú viszony keretében” – fogalmazott a FUEN elnöke. Korodi Attila szerint a romániai magyarok úgy érzik, hogy országuk EU-csatlakozása óta lankad Nyugat-Európa és az Egyesült Államok figyelme az emberi és a kisebbségi jogi kérdések iránt, holott számos megoldatlan kérdés mAradt terítéken. Hámos László, a HHRF elnökének értékelése szerint az amerikai kongresszus több tagja rendkívül elkötelezett a visszaszolgáltatási ügyek megoldása mellett, különösen a befolyásos Andy Harris republikánus és Marcy Kaptur demokrata képviselő, akik támogatást és a kongresszus kezében lévő eszközök alkalmazását ígérték a romániai ingatlan-visszajuttatás megoldása érdekében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
